Így telt az évem - 2016 könyvekben

Sziasztok!

Tudom, hogy az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam a blogot. Most hivatkozhatnék az iskolára, a szabadidő hiányára, de azt vallom, hogyha nagyon akartam volna új bejegyzéseket írni, akkor megtettem volna. De nem akartam eléggé, és nem is olvastam az őszi szünet óta könyveket, így témám sem nagyon lett volna. 2017-ben igyekszem jobban figyelni az oldalra, hogy többet ilyesmi nem forduljon elő.

Ezután a hosszú bevezető után következzen az a tag, amiben összegzem az idei olvasmányaimat.

1. A legjobb könyv, amit 2016-ban olvastál

Ha mindenképp csak egyet kell választanom, akkor Amy Ewing-tól Az Ékkőt mondanám, mert ez a könyv egyszerűen lebilincselő volt. Egy nap alatt kiolvastam, mert lehetetlen volt letenni. Egy fantasztikus világot mutatott be, érdekes szereplőkkel. Már alig várom, hogy elolvassam a folytatását a Fehér rózsát.

2. A legjobb folytatás, amit 2016-ban olvastál

Holly Smale-tól A lány, aki mindig mindent félreért. Az első része a sorozatnak nem nyűgözött le, viszont a második visszaadta a Geek Girl-be vetett hitemet. 2017-ben sort szeretnék keríteni a 3. részre.

3. Legnagyobb csalódás

Marni Bates: Gyilkos a vonal végén. A fülszövege megvett kilóra, de történet nem lett valami kidolgozva. Ráadásul ezt Marni sorozatnak szánta, úgyhogy lesz még folytatása. Remélem azokban pozitívan csalódok, mint a Geek Girl 2. részében. 

4. Legnagyobb meglepetés

Jennifer A. Nielsen-től A hamis herceg. Nem hittem, hogy ennyire tetszeni fog, de mind a történet, mind a karakterek megfogta, mert az egész hitetlenül jól kidolgozott volt.

5. Kedvenc új szerző (debütáló vagy számodra új)

Mats Strandberg  és Sara B. Elfgren, az Engelsfors-trilógia írói.

6. Legújabb kedvenc karakter

Yelena, a Méregtanból. Ő nagyon bátor, erős és okos lány, csodálom, hogy a rossz múltja ellenére ilyen ember lett belőle.

7. Egy könyv, amin sírtál

Rick Riordan: A titán átkában volt egy nagyon szomorú jelent. Nem akarok spoilerezni, így nem mondom el mi volt, de szerintem aki olvasta, az tudja.

8. Egy könyv, ami boldoggá tett

Marcello D'Orta könyvei, az Én reméljük megúszom és az Isten ingyér' teremtett bennünket. Ezekben a könyvekben olaszországi iskolások fogalmazásai vannak összegyűjtve, amiken az ember könnyesre tudja magát nevetni. 

9. Kedvenc filmadaptáció, amit idén láttál
Nem láttam idén nagyon filmadaptációt, csak a Legendás állatok és megfigyelésüket, viszont azt könyvben nem olvastam, de ha jól tudom nem is sok köze volt hozzá, hanem egy teljesen új sztorit kanyarítottak. 

10. A legszebb könyv, amit idén vásároltál (vagy kaptál)
Hmm...Talán Az Ékkő borítóját tudnám mondani, az nagyon szép.

11. Új megjelenés, amit még nem olvastál, de szeretnél
Nem tudom, a várólistámat nem megjelenés szerint rendezem, de fentebbi válaszaimból már kiderült, hogy nagyjából mikre akarok sort keríteni.

12. Könyvek, amiket el szerettél volna olvasni, de nem sikerült
Az Alexandra nyári akcióján megvettem a Végtelen ég alatt c. regényt Veronica Rossi-tól, ám az eleje nem túlságosan nyűgözött le, ezért félbehagytam. Így voltam a klasszikusokkal is, Jane Austen-tól A mansfieldi kastélyt sem tudtam elolvasni. 

13. Mely könyveket szeretnéd elolvasni az év végéig?
Mán-Várhegyi Rékától a Szupermenőket, ez az aktuális olvasmányom, ami könnyen olvasható, gyorsan lehet vele haladni, úgyhogy szerintem kivégzem december 31-ig.

Halloween book tag

Sziasztok!
Tudom, már nagyon régóta nem volt bejegyzés, de ma - bár nem vagyok egy nagy halloween-es - úgy döntöttem, hogy kitöltök egyhez kapcsolódó tag-et.
A kérdések Virág blogjáról származnak.

forrás

1. Faragott töklámpás - Milyen könyvet faragnál töklámpásnak?
Mivel egyáltalán nem jó kézügyességem (de tényleg, még a legegyszerűbb dolgokat sem tudom kivágni) és tököt is csak egyszer faragtam egy iskolai szakkör keretében, tuti nem tudnék művészi munkákat összehozni. De ha most bármit lehet mondani, akkor tuti, hogy a Divergent-ből megcsinálnám a csoportok szimbólumait. 

forrás

2. Csínyt vagy csokit - Melyik könyvszereplővel indulnál édességszerző körútra?

Ez nem kérdés - Percy Jacksonnal. Tuti, hogy együtt belekeverednénk egy izgalmas és életveszélyes  kalandba.

3. Édes kukorica - Melyik könyv marad számodra mindig ugyanolyan édes?

Hogy a témába vágjon, ide a Geronimo Stilton: Macskanagy rettegés c. könyvét választom, ugyanis kiskoromban nagy rajongója voltam ennek a sorozatnak és ez éppen egy halloweenről szóló rész.

4. Szellemek - Melyik szereplőt látogatnád meg szellemként?

Hű, ez egy érdekes kérdés...Talán Bexiéket lepném meg, kíváncsi lennék ki hogyan reagálna.

5. Jelmezbe bújni - Melyik szereplő bőrébe bújnál egy napra?

Annabeth Chase lennék. Jól lenne az ő fejével gondolkozni, szörnyetegeket ölni vagy csak zászlózsákmányolást játszani a táborban. Jobban belegondolva megnéznék egy Félvér tábori halloweeni partit.

6. Varázslók és boszorkányok - Melyik a kedven pillanatod a Harry Potterben?

forrás

Ide nem igazán tudok mondani semmit, mert csak a filmeket láttam és az első részt éppen most olvasom (másodszori nekifutásra). De ha mégis ki kell emelni egyet, akkor talán a Roxfort Expresszen való utazást mondanám, hiszen én - kissé már betegesen is - rajongok a vonatokért.    

7. Vér és erőszak - Melyik könyv volt olyan ijesztő, hogy le kellett tenned, hogy szünetet tarts?

Ilyen még nem volt, mert nem olvastam még igazán ijesztő regényeket.

8. Rémtörténetek zseblámpával - Melyik könyves karakter tudná a legrémisztőbb sztorikat mesélni?

Will Herondale, amilyen beteg fantáziája van :D Viccet félretéve, ő már tuti látott egyet s mást, úgyhogy biztos lennének jó történetei, amit elmesélne egy kísérteties éjszakán.  

9. Kísértetház - Egy könyv, aminek még a gondolatától is szabadulni akartál?

Janne Taller: Semmi c. könyvét nem olvastam, de tipikusan ez az történet, amit soha nem akarok a kezembe venni. Nagyon nem az én stílusom ez a fajta történet, ráadásul tele van olyan dolgokkal, amik sértenek engem világnézetemben és vallásomban, úgyhogy inkább távol maradok tőle.

10. Halloweeni parti a haverokkal - Avagy kik szórakozzanak még a tag kitöltésével?

Nem hívok ki senkit, nyugodtan csinálja meg bárki halloweeni ünnepére.

                                           

Amy Ewing: Az Ékkő (Az Ékkő 1.)

Kiadó: Maxim 
Oldalszám: 368
Kiadás éve: 2016
Eredeti cím: The Jewel
Fordította: Szűr-Szabó Katalin

Értékelés: 5*

Fülszöveg:
Az Ékkő egyenlő a gazdagsággal, a szépséggel és a hatalommal. De vannak lányok, akik számára nem jelent mást, csak a szolgaságot. 
Violet a Lápon született és nevelkedett, és genetikai adottságai képessé teszik rá, hogy ő hordja ki az Ékkő egyik előkelőségének gyermekét. A Tó Hercegnője egy aukción vette meg Violetet, aki hamar megtanulja az Ékkő csillogó felszíne alatt rejtőző brutális igazságot. El kell fogadnia a csúf valóságot, és meg kell próbálnia életben maradni.

Értékelés:

Ennek a könyvnek a borítója már többször is szembejött velem Molyon, de nem vettem a fáradtságot, hogy elolvassam, hogy tulajdonképpen miről is szól. Ám amikor a könyvesboltban a kezembe vettem a regényt, tudtam, hogy ez kell nekem.

A történet a jövőben játszódik, a Magányos városban, amit körökre osztottak. A város szélén van  a Láp, ahol a társadalom legszegényebb rétege él, a Farm, ahol az élelmet termelik, a gyárvidéket Füstnek hívják. A Bankban a tehetősebb kereskedők élnek, a város közepe pedig az Ékkő, ahol a királyi családok kastélyai találhatóak.
Violet, a főszereplőnk a Lápon nőtt fel, ám kiderült, hogy alkalmas helyettesnek, ami annyit tesz, hogy valamelyik királyi családnak ő fogja megszülni a gyermekét, ugyanis az uralkodónők nem tudnak életképes utódokat világra hozni.
Ez egy nagyon érdekesen felépített világ, ám néha, ahogy olvastam feltűnt egy-két hasonlóság más disztópiákkal, például pár dolog visszaköszönt a Párválasztóból, pár Az éhezők viadalából, pár pedig a Divergent-ből, tehát a híresebb jövőben játszódó regényekből. Szerencsére a kis másolásokat csak az elején vettem észre, mert az írónő fokozatosan elhagyta ezeket. 
A karakterek kidolgozottak voltak, annak ellenére, hogy több mellékszereplő is volt. 
Violet szerencsére nem egy irritáló főhős, bár azt be kell vallanom, hogy a szerelemi szálnál néha picit idegesítő volt.
A vége egy függővég, emiatt nagyon várom a következő részt.

Marni Bates: Gyilkos a vonal végén

Kiadó: Móra
Oldalszám: 346
Kiadás éve: 2016
Eredeti cím: Dial Em for Murder 
Fordította: Chovanecz-Molnár Éva

Értékelés: 3

Fülszöveg:
Emmy álma egy öt regényre szóló kiadói szerződés, romantikus vacsora a legjobb barátjával (aki végre bevallja iránta érzett halhatatlan szerelmét) és sok-sok csokitorta. Happy End. Ehelyett valami őrült öregember a Starbucksban összevissza zagyvál neki a sosem látott apjáról, a zsebébe csúsztat egy hipermodern telefont, aztán… meghal. Ennél csak az sokkolóbb, hogy az ismeretlent megölték, és a valódi célpont Emmy volt. Felbukkan a halott férfi arrogáns unokája, aki állítja, hogy a nagyapja él (miért van az, hogy a szexi srácok mind taplók és/vagy zakkantak?), és ráveszi a lányt, hogy iratkozzon át az ő szuperbiztonságos elitiskolájába, amíg meg nem oldják a rejtélyt. Emmynek semmi kedve Sebastian sznob sulijába járni, de minél hamarabb derül ki az igazság, annál kisebb a veszélye, hogy megfojtja a srácot egy kanál vízben. Vagy megcsókolja. Mindkét lehetőség egyformán csábító…

Értékelés:
„Ha túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, szállj ki.”

Olvasható a regényben, mint az Emptor Akadémia egyik jelmondata. Ezután a könyv után úgy gondolom, érdemes lett volna ezt észben tartanom a fülszöveg elolvasását követően, ugyanis az tényleg nagyon jónak hangzott, ám a megvalósítás nem lett valami fényes.

A történet a Starbucks-ban kezdődik, ahol ugyebár megtörténnek a fülszövegben leírt események, amik az egész sztorit végigkísérik. Megmondom őszintén, néhol már untam, hogy folyamatosan szerepet kap ez az esemény Emmy, néha már amúgy is idegesítő gondolatmeneteiben, de lenyugtattam magam azzal, hogyhogy ez emberrel egy ilyen dolog történik, biztosan még napokig a fejében jár. Ám de, amikor rákérdeztek valamire a lánynál, például, hogy mit mondott neki az öregember, akkor csak azzal jön, hogy jaj, ő már nem emlékszik, zavaros az egész, stb. Na most, ha valamin napokig filózik, ráadásul egy ilyen dolgon, akkor arra miért nem emlékszik?
A fiú a történetünkben Sebastian, egy gazdag, Emmy szerint elkényeztetett srác, aki történetesen az öregember unokája, aki hiszi, hogy a nagyapja nem halt meg, ezért segít Emmy-nek a nyomozásban. Aztán ott van még Kayla, a tornász, főszereplőnk szobatársa, aki nagyon kedves és aranyos, tetszett az állandó pozitív hozzáállása. Talán ő még a kidolgozottabb mellékszereplők táborát erősíti, nem úgy, mint Ben és Audrey. Ők ketten Emmy legjobb barátai, tehát fontosak a könyvben, mégis, Benről mindössze annyit tudtunk meg, hogy szereti a kisöccsét és mindig baseballozni tanítja, Audrey-ról pedig az derült ki, hogy ért a számítógépekhez, bár szerintem ez csak "rá lett ragasztva"  a karakterre.
Az egész cselekményt "sótlannak" éreztem, mert folydogált a sztori a  maga kis medrében, de nem volt meg benne az a plusz, amitől tetszeni szokott egy történet, sőt mi több, az egész tele van logikai buktatókkal, amik azért egy ifjúsági krimiben nem megengedhetők. Most ezekre kitérhetnék bővebben, de attól tartok, akkor már kéne egy spoilerre figyelmeztető felirat a bejegyzés elejére.
Mivel a kötet vége egy függővég, ez egy sorozatnak ígérkezik, amit őszintén szólva nem is tudtam, de remélem, hogyha lesz második rész, remélem magasabb színvonalú lesz. 

Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik szeretik a tiniknek íródott krimiket, meg úgy általában Marnit és a LOL-könyveket.

Back to school book tag

Még csak most kezdődött, mégis milyen hamar eltelt. Szerintem rajtam kívül még sok diák érzi ezt a nyári szünettel kapcsolatban. Én sem akarom elhinni, de mikor ezeket a sorokat pötyögöm, az iskoláig 19 nap 17 óra 39 perc és 55 másodperc van hátra.

Ezért ma úgy terveztem, hogy egy saját book tag-et készítek erre az alkalomra.

1. Melyik az a könyv, amelyet minden iskolakezdés előtt újraolvasol?
A Szent Johanna Gimit minden augusztus végén fellapozom ráhangolódásként.

2. Minden kötelező olvasmányt elolvastál?
Hát őőő... Egyet elolvastam, amire ugyan nem mondták, hogy muszáj, de anyukám szerint év közben majd biztos kérik, úgyhogy mivel rövid volt azon túlestem. Egy másikkal kötelezővel félig vagyok, a harmadikba meg még bele sem kezdtem, úgyhogy valószínűleg az lesz, hogy a tesómmal felosztjuk ki mit olvas el és segítünk egymásnak.

3. Félsz, hogy szeptembertől kevesebbet tudsz majd olvasni?
Bevallom őszintén, hogy idén nem nyáron nem olvastam annyit, amennyit magamtól elvártam volna, mert lett volna rá több lehetőségem, de akkor általában a neten lógtam. Erre nem vagyok túl büszke, de úgy vagyok vele, hogy tanévkor úgysem tudok majd ennyit gépezni, úgyhogy most "kikockultam" magam. 

Forrás

Nem tudom, hogy a tanulás mellett mennyit időm jut majd rá, attól sajnos jobban félek, hogy a blog jobban meg fogja sínyleni, tehát valószínű, hogy szeptembertől hétvégén leszek csak bejegyzések.

4. Melyik ősszel megjelenő könyvet várod a legjobban?
Leiner Laurától a Bexi-sorozat 5. részére már kíváncsi vagyok, de azért nem szeretném, hogy a végtelenségig húzódjanak Beki kalandjai, örülnék, ha ebben a részben már lezáródna a történet, de ha jól tudom még lesz egy 6. rész.

5. Mutass egy könyvborítót, ami az őszre/iskolakezdésre emlékeztet!
Ehhez bevallom, Google-znom kellett.

Forrás

6. Mennyire vigyázol a tankönyveidre?
Minden évben be szoktuk őket kötni, de általában év végére mindegyikről leszakad a csomagolópapír és meggyűrődnek, koszosak lesznek. Vigyázok rájuk, persze (főként év elején), nem szoktam őket direkt firkálni (arra ott van a jegyzetfüzetem), de nem is óvom annyira őket, mint a regényeimet. A jobb állapotúakat, amikre tudom, hogy szükség van, le szoktam adni az iskolai könyvtárnak.

7. Melyik nyári olvasmányodról fogsz írni irodalomórán?
Hmm, jó kérdés. Talán Anna Woltz: Száz óra sötétség c. könyvéről fogok, mert ez igazán tetszett és sokat lehet róla írni.

+1. Kiket hívsz ki?

Virágot, a Never Let Me Go blog szerzőjét, Bethan-t, aki nem rég kezdte a blogolást és Rexfan-t és Évit és Petust.

Remélem tetszett nektek, ha igen, ti is nyugodtan töltsétek ki, csak tüntessétek fel a forrást! 
Köszönöm 4. kérdés ötletét a testvéremnek :)

Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért (Geek girl 2.)

Kiadó: Manó könyvek
Oldalszám: 328
Kiadás éve: 2015
Eredeti cím: Model Misfit
Fordította: Nagy Boldizsár

Értékelés: 5

Fülszöveg:
Harriet Manners sok mindent tud. 
* Az embernek általában 70 000 gondolat fordul meg a fejében naponta. 
* A pillangónak négyezer izma van. 
* Egy átlagos ember egy tonna ételt fogyaszt el egy év leforgása alatt. 
* Strébernek lenni + modellnek = a cuccaidon újabb és újabb graffitik jelennek meg. 
A fiúkról viszont egyértelmű, hogy semmit nem tud. Pedig fergeteges tokiói modellútja alatt minden eddig összegyűjtött tudását becserélné, ha csak halványan sejthetné, mit is kezdjen egy bizonyos sráccal…

Értékelés:

Bár az előző részről nem voltam túl jó véleménnyel, ahhoz képest azt kell, hogy mondjam, pozitívan csalódtam ebben a részbe, talán azért, mert már tudtam mire számíthatok.

Az előzővel ellentétben ez a rész komolyan vicces és szórakoztató volt és a cselekménye is rendben volt. Talán kicsit lassan indult be, de az eleje egy olyan szituációval foglalkozott, amivel manapság sajnos sok gyereket találkozik, mégpedig, mikor az egyik szülőnek az új házasságából kisbabája születik. Sok kétely megfordul Harriet fejében; vajon ő ugyanolyan fontos lesz, mint eddig? Mi van, ha csak egy kolonc lesz a szülei vállán? 

Ebben a részben egy új családtagot is megismerhetünk, aki nem más, mint Harriet nagymamája, Bunty, aki egy szórakozott, de jólelkű nő. 

Ez a könyv Japánban játszódik és olyan részletes leírások voltak benne róla, hogy egy kis fantáziával bárki oda tudta volna képzelni magát.

Ez a kötet sem szenved hiányt mókás fotózásokból, érdekes tényekből és persze a szerelmi szál sem az utolsó. Már látszik, hogy valami alakul, de szerintem a következő részben talán kicsit jobban rá kéne mennie az írónőnek. 

Két új modellt is megismerhetünk a regényben, Rin, az aranyos japán lányt és a Harriet szerint hercegnői szépségű, angol Poppyt. Mindketten más egyéniségek és fontos szerepük van a történet alakulásában. 

A főszereplőnknek is úgy érzem, hogy sikerült valamennyit fejlődnie az előző részhez képest, már látszik, hogy kezd ráérezni a modellkedésre.
Akit még mindig nem nagyon tudtam hova tenni, az Toby volt, nekem még mindig fura a rajongása, amit Harriet iránt érez. Kár volt őt zaklatónak megírni, mert az beteg dolog, jobb lett volna, ha inkább csak egy olyan srácként van feltüntetve, aki csodálja Harriet-et, nem pedig bokrokba bújva nézelődik utána. Viszont tény, hogy ebben a részben az ő karaktere is fontos.
Én komolyan örülnék, hogyha Holly ezen a színvonalon folytatná az írást, amit most megmutatott, mert sikerül egy könnyed, gyorsan olvasható történetet összehoznia.
Összefoglalva: ez a könyv tényleg nagyon jó volt, ide a következő részt!

Az írónőről
Holly Smale 1981. dec. 7-én született Angliában. Kiskora óta szereti az írást és az olvasást. 15 éves korában felfedezte egy modellügynökség és 2 évig ezzel foglalkozott, bár később egy interjúban kijelentette, hogy nem élvezte. Az első megjelent könyve, a Geek girl 2014-ben elnyerte a Waterstones Gyermekkönyv-díjat. A Geek girl c. sorozata eredetileg trilógiának indult, ám végül 6 kötetesre sikerült.

Kiknek ajánlom?
Elsősorban azoknak, akik olvasták az elsőt részt és akár pozitívan, akár negatívan vélekedtek róla, mert lehet, hogy ezután a kötet után megváltozik a véleményük.

12. nap - Egy napom (12 napos bloggerkihívás)

Sziasztok!
Bocsánat a csúszásért, eredetileg a szombati napomat szerettem volna megörökíteni, de akkor nem fotóztam igazán sokat, ezért vasárnap újrakezdtem a projektet. Akkor sem sikerült minden pillanatot lekapnom, fotós bejegyzésekben nem vagyok egy nagy ász, tudom.

1. Hihetetlenül tápláló reggelim (7:34) 

2. Ezután fogmosás (7.46)

3. Outfitem

4. Egy kis reggeli olvasás (8:08)

Ezután misére mentem, onnan 9:40-kor értem haza. Ma nagyszüleimnél voltunk ebédelni és a délután nagy részét is ott töltöttük, itt nem készültek képek. 

Mikor hazaértünk az időt főként a mobilomon való kockulással töltöttem.

egy kis nyelvgyakorlás

szeretek Youtubeon jelnyelvi
covereket nézni népszerű pop számokból

Este az Elveszett levelek új epizódját néztem a Story4-en és kb. éjfél fele feküdtem le. 

Mivel ez az utolsó napja a kihívásnak, köszöntet szeretnék mondani, hogy velem tartottatok, remélem kicsit jobban megismertetek és tetszettek a bejegyzések.